Bársonyos Reform

Áprilistól visszamenőleg megkapják a háziorvosok a népszavazás miatt eltörölt vizitdíj bevételük pótlását, döntött ma a kormány. Székely Tamás egészségügyi miniszter arról tájékoztatott: a mintegy 10 milliárd forintot az egészségbiztosító gyógyító-megelőző ellátásra szolgáló kasszájának maradványából, s annak átcsoportosításából teremtették elő, amihez júniusban jutnak hozzá először a praxisok.

Az összeg fedezete jövőre is meglesz - tette hozzá a miniszter. A pénzt teljesítményhez köti a kormány. Így 50 forint jár a háziorvosoknak a biztosítottak tb-jogviszonyának ellenőrzéséért, több pénzt kapnak a különféle szakvizsgákkal rendelkező doktorok, s azok, akik pácienseik ápolására szakdolgozókat alkalmaznak. Ez utóbbi teszi lehetővé, hogy emelik a degressziós határt, ami további többletbevételhez juttatja a praxisokat. E határ megszabásának oka ugyanis az volt, hogy egy bizonyos betegszám után - a kártyabevételek miatt - már ne vállaljon továbbiakat a doktor, mert nem tudja tisztességesen ellátni őket. Megtudtuk azt is, hogy a praxisok működtetésének fix összegét átlagosan 47 százalékkal emelik. (VGO, 2008. május 21.)

Korábban 7 milliárdnyi kiesésről volt szó, most 10-et kapnak a háziorvosok. Az ötvenforintos teljesítménypörgetés újabb 10 milliárd. A praxispénz felemelése egyelőre nem tudom mennyi. A Bársonyos Refom Bizottság vizsgálja, hogy az orvosok utolsó még nem teljesített kívánságát, Horváth Ágnes felnégyelését és a testrészek kifüggesztését a négy legnagyobb állami kórházra, még a parlamenti szünet előtt végrehajtsák.

Nagyítás

Veszélybe kerülhet a jövő évi 3,2 százalékos GDP-arányos deficitcél az utóbbi időben beharangozott kormányzati lépések hatására. Ismeretes: a kabinet megemelné az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét, s már májusban kifizették az ősszel esedékes nyugdíjemelést. Egyes vélemények szerint a 2009-es makrocélok már ilyen jóléti lazítások nélkül sem teljesülhetnek. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra figyelmeztet: a 3,6 százalékos kormányzati előrejelzés helyett legalább 4,5 százalék lesz a pénzromlás jövő évi üteme, ez együtt járhat a bruttó keresetek mértéken felüli emelkedésével. Ha a kormány ragaszkodna a lefektetett kiadási szintekhez, lenne fedezete egy kisebb mértékű adócsökkentésnek is – véli az ÁSZ.

Előre hozott nyugdíjemelés, bérnövelés az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok részére – ilyen hírek hallatán joggal vetődik fel a kérdés, hogy a választások közeledtével költekezésbe fog-e a kisebbségi kormány. Bár a jövő évi büdzsében a szociális kiadások csökkentése volt lefektetve, ebből – a mostani politikai felállást is tekintve – valószínűleg semmi sem valósul meg.  Érzékelhető az egészségügyi kiadások felől is kockázat, a szaktárca utóbbi időben tett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy az idén bevezetett volumenkorlátok felpuhulhatnak, ehhez járul hozzá a vizitdíj megszüntetése miatti keresletfelfutás is. (Világgazdaság, 2008- május 21.)

Tömör összefoglalója a bársonyos reformoknak. Nincs is mit hozzátenni.

Év elején a nagyfogyasztású cégek 40-60 százalékkal megnövekedett áramszámlával találkoztak, júliustól ismét drágul számukra az elektromos energia. Nem úgy a lakossági és a kisebb fogyasztású cégek tarifája. Év elején a lakosság és az idén vele egy kalap alá került kis cégek 9,8, a közintézmények pedig 18 százalék körüli áramár-emelkedéssel szembesültek. Most a szolgáltatókat ellátó Magyar Villamos Művek (MVM) 3 százalékkal emelt, a Magyar Energia Hivatal (MEH) ezt azonban nem engedi továbbhárítani erre a fogyasztói körre. Vagyis júliustól a lakosság és a kis fogyasztású cégek áramtarifája nem változik az olajárrobbanás közepette. (Népszabadság, 2008. május 20.)

A bátor bársonyosság kormánya nem engedi az ő népére az energiaárakat. Inkább a robogó árak elébe fekszik, de nem hagyja. Ezért duplán megsarcolja a nagyfogyasztót, és arról már nem tehet, hogy a gonosz imprilalisták ezért árat emelnek, amit a lakosság fizet ki. Drágább hűtőházi számla, drágább hús, gonosz teszkó. Pedig mi nem is emeltük az áramárat...  Ennek nincs külön költségvetési kiadása, csak megengedhetetlen kotorászás a piaci folyamatokban és a fogyasztók zsebében.

A hoanatyák úgy folytatják le holnap a közpénzügyi csomag általános vitáját, hogy tudják, a nem lesz semmi a józan költségvetési politika folytatását kikényszerítő tervekből. A csomag lényege, hogy - fiskális szabályok bevezetése és a költségvetési hivatal felállítása mellett - az alkotmányban rögzítené költségvetés fegyelmezett, fenntartható betartásának követelményét.

A tervek szerint a reáladósság-szabály szerint csak az inflációnak megfelelő mértékben nőhetett volna a nominális államadósság, így a GDP-arányos államadósság csökkenne; ebből visszaszámolható (lett volna), hogy mekkora lehet a hiány adott évben és hogy mennyi pénz elköltéséről lehet szavazni valójában a büdzsé tárgyalásakor. Ha egy törvénymódosítás növelné a hiányt a kiadások növelése vagy a bevételek csökkentése révén, akkor rendelkezni kell ennek az ellensúlyozásáról a költségvetési fenntarthatóság miatt. Ha a mindenkori kormány vagy a parlament olyan törvényt akarna elfogadni, amely veszélyezteti a fenntartható költségvetést, megsértené az új költségvetési szabályokat, akkor az Alkotmánybíróság az új független intézmény, a Törvényhozási Költségvetési Hivatal számításaira támaszkodva közbelépne, és alkotmányellenessé nyilvánítaná az ilyen törvényt, nem engedné hatályba lépni.

Az egyeztetéseken a pártok éppen ezt utasították el. Senki sem akarta, hogy szabály megsértésének ilyen szankciója legyen. Azzal érvelnek, hogy nem akarják, hogy a költségvetés megalkotása, elfogadása a kormány, illetve a parlament hatásköréből kikerüljön. És félnek, hogy az Alkotmánybíróságnak túl nagy lenne a mozgástere, a mérlegelési lehetősége ebben a kérdésben. A csomag elfogadása már rövid távon is eredménnyel kecsegtetett volna. Ma a térségbeli államokhoz képest 3-4 százalékponttal magasabb hozamon finanszírozzuk az országot. A csomag kétharmaddal való kőbe vésése ezt a felárat mérsékelné a törvényjavaslatot készítő Pénzügyminisztérium kalkulációi szerint. Márpedig 1 százalékpontnyi csökkenés 115 milliárd forint kamatkiadás-mérséklődést jelent. (index, 2008. május 19.)

Az Alkotmánybíróságra persze mi sem bíznánk a közpénzek felelős őrzését, de itt inkább egy kifogásról van szó, hogy az egészből ne lehessen semmi. Hogy is lehetne akkor tizennyolcadik havi nyugdíjjal kombinált adócsekkentést ígérni, Bársonyos Reformokat indítani. 

Minisztersége alatt csak olyan javasolatokat fog előterjeszteni Székely Tamás egészségügyi miniszter, amelyek mögött konszenzus van az egészségügyi szakmai képviseletekkel - jelentette ki a tárcavezető a Magyar Gyógyszerész Kamara szombati küldöttgyűlésén. Székely Tamás a Magyar Gyógyszerész Kamara szombati küldöttgyűlésén konszenzuskereső politikát ígért. A patikaliberalizációs törvényt úgy módosítaná, hogy az a hátrányos területek ellátásának javítását segítse.

Székely Tamás elismerte: a patikaliberalizáció nem érte el teljesen a célját, hiszen nem a kistelepüléseken, hanem a nagyvárosokban nyíltak újabb gyógyszertárak. A miniszter hozzátette: a 240 újonnan nyílt patikából csak kettő vállalta a 24 órás nyitvatartást, a többségük ehelyett az internetes vásárlás lehetőségének biztosítását vállalta. Székely Tamás bejelentette: felkérte az országos tisztifőorvost, hogy ellenőrizze az újonnan nyílt patikák vállalásait. 

Székely Tamás elmondta azt is: a gyógyszerek árrésrendeletének bármilyen módosítására nyitott. Akár egy olyan angol mintára bevezetett rendszert is el tudna fogadni, amely meghatározza egy termék támogatásának a mértékét, valamint a vevők álltal fizetett árát is, a többit pedig a piac szabályozná. (Hírszerző, 2008. május 17.)

UPGRADE: Megnyílt az első éjjel-nappali gyógyszertár Budapesten a Keleti Pályaudvarnál. A patikában éjszaka sem kell ügyeleti díjat fizetni és egy orvos is segíti a beteget a megfelelő gyógyszerrel vagy továbbirányítja a megfelelő helyre. Bár Budapesten több ügyeletes gyógyszertár is van, a különbség az, hogy az éjjel-nappali patikában nem kell ügyeleti díjat fizetni és mindig nyitva van. Az ügyeletes gyógyszertárak ráadásul több helyen váltásban működnek, így a beteg nem mindig tudja, melyik van nyitva éppen. Az éjjel-nappali patikában három műszakban dolgoznak a gyógyszerészek és egy orvos is. Az orvos feladata, hogy tanácsot adjon az odaérkező betegnek. Ha valaki például csak azért nem juthat jól bevált fejfájás-csillapítójához, mert az időközben receptköteles lett, a helyszínen az orvos fel is írhatja a gyógyszert. Ha súlyosabb esetről van szó, az orvos feladata, hogy a beteget a megfelelő helyre irányítsa. A 24 órán át nyitva tartó patikába éjjel is be lehet menni, nem ablakon keresztül szolgálják ki a vásárlókat, akiknek így nem kell az utcán várakozniuk. (Index, 2008. május 21.)

Az egészségügyi reform egyetlen olyan lépése, amelyet a lakosság nagy része is elfogadott a patikaliberalizációs törvény. Volt. A patikusok persze nem szeretik, ha a piac dönti el melyik gyógyszertár szolgátlatásait választják az emberek, sokkal jobb, ha az állam mondja meg, hol lehet patika és mikor kell nyitva tartania. A bársonyos reform tömör filozófiája is Székelyhez kötődik: "A miniszter azt ígéri, hogy egyetlen jogszabály elfogadását sem fogja siettetni" (Figyelő, 2008 május 15.)

A legszebb az az érvelés, hogy a patikaliberalizáció nem hozta meg az eredményét, mert a kistelepüléseken nem nőtt a patikák száma. Egyrészt az új patikák 80 százaléka vidéken nyílt. Persze városokban, de hát hol nyílna? Másrészt, a legszebb bársonymagyar hagyománynál vagyunk, a dögöljön meg a szomszéd tehene mintájára: ha egy intézkedés nem old meg minden problémát, csak valamennyit, akkor inkább ne is csináljuk, még akkor sem, ha ezzel sem oldódik meg a problémák azon része sem. Javasoljuk a rendszer továbbgondolását: ha a faluszélen nem nyílik hipermarket, akkor a városokban se legyen! A Baross téri patikát pedig azonnal felpakolni a szárnyvonalra és irány Csongrádbokros-tanya!

A tervek szerint a szakdolgozói fizetéseket az átlagos béremelés szintje fölé szeretnék emelni, és ezt a bérszintet tartani kívánják a következő években is - mondta az Ápolók Nemzetközi Napján Székely Tamás. Az egészségügyi miniszter szerint ennek fedezetét a jövő évi költségvetés már tartalmazná. Konkrét számokat és százalékokat nem említve Székely Tamás úgy fogalmazott: "egy lényegesen magasabb emelési dinamikára gondolok, mint ami az átlagos bérnövekedés szintje". "Legfőbb célomnak tekintem, hogy helyreállítsam az egészségügybe vetett bizalmat, ami többszintű dolog, és szeretném, ha ez a bizalom együtt járna a dolgozók szakmai, erkölcsi, társadalmi és anyagi presztízsének a visszaállításával". Mint fogalmazott: csak olyan intézkedéseket kezdeményez majd, amelyek mögött szakmai, pénzügyi fedezet van, és azok "bírják" a társadalom támogatottságát. (MTI, 2008. május 16.)

Bár a Bársonyos Miniszter számokat nem közölt, mi megpróbálunk becsülni. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai (http://www.eski.hu/new3/adatok/berstatisztika/negyedeves-CD/2007Q4_vez.pdf) szerint év végén 26 300 ápoló dolgozott Magyarországon átlagosan bruttó 156 ezer forintért. Ez idén 164 ezer forint körül alakul, ami a munkaadónak 221 ezer forint költséget jelent, az államnak pedig összesen 75,6 milliárd forint éves kiadást. Ha jövőre 5%-os lesz az átlagos bérnövekedés, akkor az ápolókra fordított kiadás 79,4 milliárd lenne. Tekintsük a "magasabb emelési dinamikát" alsó hangon plusz 5%-nak, amely így 83,3 milliárd forintos kiadást jelent. A többletkiadás tehát legalább 4 milliárd forint. Az elvándorlást, pályaelhagyást nem akadályozza meg, Cser Ágnesnek nem lesz elég, de néhány hónapig olyan bársonyos érzést kölcsönöz miniszternek. Volt miért kitiltani a magántőkét...

Júliustól újabb gázáremelésre lehet számítani, de lehet, hogy a gazdasági minisztérium átalakítása miatt nem készül el időben az erről szóló rendelet. A minisztériumban a fennakadást cáfolják, a gáz áráról viszont nem beszélnek. A GKI Energiakutatónál azt mondják, politikai okokból lehet, hogy nem fognak annyit emelni, mint amennyi a világpiaci árak miatt indokolt lenne.

Az áprilistól érvényes gázárakat éppen a népszavazás előtt kellett kihirdetni. Akkor a Magyar Energia Hivatal, amely negyedévente tesz javaslatot az árra, 13 százaléknál is magasabb emelést ajánlott. A kormány ezzel szemben mindössze 5,8 százalékot emelt. Több szakértő szerint politikai okokból, a népszavazás miatt maradt el a nagyobb drágulás – és lehet, hogy most sem kell majd sokkal többet fizetni. Ha elhúzódik a gazdasági minisztérium átalakítása, akár el is maradhat az áremelés. A gázár rendelet megalkotása Szabó Pál miniszter hatásköre, de arról, hogy lesz-e emelés, nem nyilatkoztak a tárcánál.

Emelni kellene a gáz árát, a világpiaci folyamatok miatt - ezt mondják a GKI Energiakutatónál.„A következő július 1-jével egy 15-20 százalékos áremelkedés volna indokolt, majd októberben szintén hasonló, a költségek alapján. Ezt a fajta drámai változást a kormány viszont nem valószínű, hogy bevállalja” – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.2009. január elsejétől azonban már nem az állam, hanem a piac határozza meg a gáz árát. A szakértő szerint ezért, ha most nem, vagy megint az indokoltnál csak kevesebbet emelnek, jövőre akár 50 százalékkal is drágulhat a gáz. (RTL Klub Híradó, 2008. május 15.)

A Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője felszólítja a kormányt, hogy ne emelje újra a gáz árát, hiszen az ország egyre mélyülő, egyre mélyebbre süllyedő válságban van - fogalmazott Soltész Miklós sajtótájékoztatón. Szavai szerint a kormány egyszerűen képtelen megvédeni az embereket, változtatni a "katasztrofális helyzeten", enyhíteni a "szociális válságon". Megjegyezte: semmi keresnivalójuk az ország élén, ezért se lépjék meg a júniusban tervezett 10-15 százalékos gázáremelést.Soltész Miklós úgy látja, a szociális válság egyre inkább begyűrűzik nem csak a családok, az idősek életébe. A képviselő elmondta, hogy a gáz ára hat év alatt 88,3 százalékkal nőtt, és a kormány kilenc alkalommal határozott a tarifa emeléséről. Utalt arra, hogy áprilisban már volt egy 5,8 százalékos mértékű lakossági gázáremelés. (MTI, 2008. május 15.)

Szakértők jelentkezését várjuk, akik megmondják, hány milliárdba kerül a világpiaci folyamatok megsunnyogása. Év elején a "nagyfogyasztók", azaz például az üzemek, munkahelyek, iskolák, kórházak és például a távfűtő művek fizették meg az árát annak, hogy a lakossági áremelésről nem mertek dönteni. Az áthárított, nagyobb összegű nagyfogyasztói áremelést természetesen megérzi a lakosság is, mert a piaci cégek továbbnyomják a költségnövekedést, az intézmények pedig vagy szintén megpróbálják behajtani vagy állami támogatásra szorulnak. A Nap Bársonyos Embere azért Soltész Miklós, aki felszólítja a kormányt, hogy állítsa meg a világpiacot. Esetleg lebombázhatnánk a kutya Oroszországot, Norvégiát és Algériát, hátha olcsóbban adják a magyarnak a gázt. Szabó Pál estében pedig megvárjuk, mit csinál, ha végre megtalálja a munkahelyét a Szalay utcában.

UPGRADE: János nevű szakértő olvasónk levele szerint a lakossági emelés elmaradása jogilag nem lehetséges, ha ettől eltekintünk, akkor évi 50 milliárd forintos kárt keletkeztet. Ha ezt a költségvetés nem tériti meg, akkor a kár a nagykereskedőnel (eON) jelentkezik, ha megtéríti, akkor az adofizetőknél. Van még egy lehetőség, amivel próbalkozni szoktak: a lakossági emelés (egy részenek) elmaradásából származó kárt az ipari fogyasztók többlet-áremelése ágan kompenzalják. Ebben az esetben a károsult a versenyszféra és közvetve a velük megrendelői/vásárlói kapcsolatban lévő lakosság. Versenysemleges állapot eléréséhez  12,4% lakossági és 9,1% nem lakossági emelésre lenne szükség július 1-től. (A különbség a  hálózathasználati díjakban még meglévő keresztfinanszírozás megszüntetéséből adódik.)

Az áremelés elhúzódása azt a külső képet keltené, hogy Magyarországon a racionális gazdasági lépéseket nem lehet megtenni. Ha most nem lépjük meg az indokolt áremelést, azt később kellene a hatósági árakba beépíteni. Tekintettel arra, hogy egyre több fogyasztó lép ki a szabadpiacra, a most az árakba be nem épített költségek miatt felhalmozódó tartozást egy szűkülő fogyasztói körre kell teríteni, tehát a hatósági árakat a jövőben még nagyobb mértékben kellene emelni.  Tekintettel arra, hogy a világpiaci árak a jövőben is várhatóan emelkedni fognak, a most elhalasztott áremelkedéssel össze fognak adódni, és még fájdalmasabb áremelést kell majd végrehajtani. (Előreláthatólag júliusban további 4-5%-os áremelés lesz indokolt).

2009-ben 106 milliárd forint többletbevételre tehet szert a költségvetés a KVM adóügyi javaslatainak elfogadása esetén. A tárca szakállamtitkára az Adózás a fenntartható fejlődésért konferencián fejtette ki, hogy a minisztérium főbb javaslatai közé tartozik a regisztrációs és a jövedéki adó emelése, a repülőtéri adó bevezetése, a környezetvédelmi termékdíj tételeinek emelése, a bányajáradék és a földvédelmi járulék megemelése, a vízkészletjárulék tételének emelése, továbbá a lakosság és a vállalati szféra környezetvédelmi beruházásainak támogatása. (Világgazdaság 2008. május 14)

Erős az esély rá, hogy egy nagy ívű bársonyosság körvonalazódik. Valószínűleg komoly, mert viccnek durva. Lényegében ugyanezt szorgalmazta múlt héten Kovács László, az unió adóügyi biztosa és a Levegő Munkacsoport is. Helyes, küldjük át végleg az autókereskedelmet Szlovákiába, a fapadosokat Bukarestbe és aztán nézzük, hogyan dübörög a gazdaság. A legviccesebb a cím: „adózás a fenntartható fejlődésért”. Értik, ugye?

Leszavazta ugyan a tandíj bevezetését a lakosság többsége a márciusi referendumon, ám ez nem változtat azon, hogy a hallgatók mintegy fele fizetős módon tanul. A Magyar Rektori Konferencia új koncepciója szerint a jelenlegi fizetési terheket osztanák el igazságosabban: úgy, hogy a rendszer jobb teljesítményre ösztönözzön. A jelenleg törvénybe iktatott 15 százalék helyett teljes lenne az átjárhatóság az állami és a költségtérítéses képzés között. Vagyis az előző év teljesítménye döntené el, kinek mennyit kell fizetnie az adott esztendőben.

A tanulmányi átlag alapján hat kategóriába sorolnák a diákokat; a legjobbak számára ingyenes lenne az oktatás, a többieknek azonban a teljesítményükkel fordított arányban kellene fizetniük. Főiskolai/egyetemi éveik alatt végig „mozgásban” lennének, azaz, akiket az egyik évben „horribilis” összeg terhelt, azoknak is lehetőségük lenne arra, hogy felküzdjék magukat a legkiválóbb, nem fizetős kategóriába. „Ennél igazságosabb rendszert nem is lehetne kitalálni!” – hangzik a rektori érvelés.

Csakhogy Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke és Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere szerint így a hallgatók fele helyett a 84 százalékuknak kellene fizetni a jövőben. Szerintük sokaknak és sokkal többet kellene fizetniük az eddiginél, ami oda vezethet, hogy másfél-két év tanulás után tömegével hagynák ott a felsőoktatást. Diploma nélkül a munkaerőpiacon is nehezebben tudnának elhelyezkedni, miközben az állam számára is „kidobott pénz lenne” a félbehagyott képzésükre fordított összeg.

Magyar Bálint szabad demokrata ex-oktatási miniszter szintén úgy véli, a rektori konferencia javaslatai rendkívül káros hatással lennének a közoktatásra, a szakképzésre és magára a felsőoktatásra. Senki sem tudhatná előre, képes lesz-e finanszírozni tanulmányait vagy sem, mivel már egy jó rendű bizonyítvánnyal is a „fizetős kategóriába” csúszhatna le. Nem szolgálná a minőséget az a változtatás sem, hogy további 20 ezerrel növeljék a felsőoktatásban részt vevők számát. Így a felsőoktatás egyrészt „ontaná” a munkaerőpiac számára a használhatatlan diplomásokat, másrészt semmi nem kényszerítené ki a gyenge nívójú intézmények bezárását.

Az MSZP oktatási csoportja sem pártolja, hogy a jelenlegi térítési díjak emelkedjenek, s közelítsenek a képzés valódi költségéhez – azaz az eddig 100–200 ezer forintos szemeszterenkénti díjak hirtelen 600–700 ezer forintra szökjenek fel.

Az érem másik oldala viszont, hogy a felsőoktatás mindenképpen pótlólagos forrásra szorul, amelyet – figyelemmel a konvergenciaprogramra – a magánszférából lehet csak előteremteni. A fer bevezetésének elmaradása miatt 2008-ban 2,5 milliárd forint pluszbevételtől esnek el az intézmények, míg a rendszer kiteljesedésével, 2013-ra már mintegy 20 milliárd forintra számíthattak volna. A Corvinus Egyetem esetében például az idén néhány százmilliónyi, 2013-ban pedig 1,2 milliárd forintnyi bevétel felét a diákok ösztöndíjának emelésére fordították volna. A másik feléből pedig digitálisan ingyenes elérhetővé tették volna a tankönyveket és az előadások vázlatait, s nemzetközi hírű előadókat hívtak volna meg. (FigyelőNet, 2008. május 12)

Az egyes ellenérvekben külön-külön van valami, a rektorok alighanem kínjukban álltak elő ezzel a javaslattal. Ettől még tény marad, hogy Magyarországon ezentúl is az finanszírozza elsősorban a felsőoktatást, aki maga nem részesül a hasznából: az átlagos (értsd: nem diplomás) adófizető. Egy kevésbé bársonyos kormány azt mondaná: a megoldás a tandíj lenne, de azt leszavazták, próbáljuk ki/finomítsuk hát a rektorok (azaz a szakma) javaslatát.  Így viszont csak idén 2,5 milliárd megy el a bolti eladók és buszsofőrök adójából a társadalmi szolidaritás nevében.

Kedden kezdi meg a Magyar Posta az emelt összegű nyugdíjak, rokkant nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások kézbesítését - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-vel hétfőn. A rendkívüli emelést januárig visszamenően egy összegben kapja meg a mintegy 3 millió érintett. A kormány a vártnál nagyobb áremelkedésekre tekintettel döntött úgy márciusban, hogy idén már az év első felében korrigálja a nyugdíjak összegét.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 1,1 százalékos emelésével a nyugdíjak összege átlagosan havi 850 forinttal nő, májusban pedig a visszamenően 4 hónap után járó egy összegű kifizetéssel átlagosan további 3 400 forintot kapnak a nyugdíjasok.
Tájékoztatása szerint a nyugdíjak vásárlóértéke idén mintegy 1,5-2 százalékkal nő, figyelembe véve a januári 5 százalékos, a májusi 1,1 százalékos emelést, valamint az 5 éves igazságossági nyugdíjprogram 2008-ban végrehajtott lépéseit. A nyugdíjakat érintő 5 százalékos januári emelés átlagos összege 3 600 forint volt, a mostani emeléssel így átlagosan havonta 4 500 forinttal kapnak többet a jogosultak, mint 2007-ben - tette hozzá. Kitért arra, hogy a nyugellátások 1,1 százalékos, visszamenőleges hatályú emelése mintegy 31 milliárd forint többletforrást igényel. A nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő, mintegy 420 ezer ember esetében ez további 1,23 milliárd forintot jelent.
A kormány természetesen ősszel ismét felülvizsgálja a nyugdíjakat, és amennyiben szükséges, novemberben ismét kiigazítja az összegeket - hangoztatta a kormányszóvivő. (MTI, 2008. május 12.) 

Természetesen törvény teszi kötelezővé az év végi nyugdíjkorrekciót, de így év közben igazi bátor, bársonyos lépés. Már csak annak szurkolhatunk, hogy a postás előbb kiérjen, mint a Szonda kérdezőbiztosa, különben kidobott pénz az egész. Az "igazságossági nyugdjíprogram" már a maga idejében is puha, meleg, bársnyos reform volt: megérdemelte, hogy most felturbózzák.
Ennek köszönhetően mínusz 114,5 milliárdnál tartunk, hamarosan lezárjuk az első hetet.

Gyakorlatilag kukába dobhatjuk az elmúlt egy-másfél évet, legalábbis ami a nagy egészségbiztosítási reformot illeti. Székely Tamás egészségügyi miniszter ugyanis jelezte, vissza kell vonni több-pénztáras törvényt, igaz az még a szocialisták körében sem egyértelmű, hogy hogyan. Az sem világos, pontosan mit is akarnak a szocialisták egészségbiztosítási reform néven csinálni. A koalíció felbomlása után ugyanis az MSZP raportőri csoportja buzgón belefogott, hogy a hőn áhított regionális egészségügyi biztosítási rendszert léptesse életbe, de ez most szintén kipukkadni látszik. Korábban a Magyar Orvosi Kamarát is magába foglaló Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal is gyakorlatilag ugyanilyen koncepciót dolgozott ki. Melyet egyébként a Fidesz be is nyújtott a parlamentnek.  

Az elmúlt egy éves huzavona egyébként körülbelül félmilliárd forintba került az államnak. Eddig ugyanis 440 millió forintot költöttek a 22 pénztár megalapítására, az Egészségügyi Minisztérium pedig már decemberben több tízmillió forintért kezdte el hirdetni a többpénztáras rendszert. Hogy pontosan mennyi is lesz a végösszeg azt egyelőre nem tudni, mivel a törvény hatályon kívül helyezése újabb milliókat emészhet fel. Mindeesetre a PM közleményében tudatta: "amennyiben az Országgyűlés módosítja a pénztártörvényt, a tárca olyan megoldásokat keres a módosítás végrehajtására, amely nem eredményez jelentős kiadásokat az államháztartás számára".  (Hírszerző, 2008. május 9.)

Konrád nevű kedves olvasónk hozzászólása alapján is tudjuk, hogy a népszavazáson elbukó co-payment rendszer kompenzációja idén 7 milliárd forintba kerül az államnak. (Ez éves szinten jövőre már 10 milliárd forint, de ezt most a korrektség kedvéért nem számítjuk ide.) A járulékos haszon elmaradása, azaz a többpénztáras rendszertől remélhető megtakarítás mértékére szintén nincsen becslésünk, de a jó megfejtést beküldő szakértő olvasóink között egy kicsi, zsebben hordható OEP-igazgatót sorsolunk ki.

Addig is: Cser Ágnest a kormányba!

A miniszterelnök szerint a kormány már elvégezte "a szántás és a vetés igen nehéz munkáját", és most az "aratás" időszaka következik. Mint mondta, eddig csökkentek a jövedelmek, de az év második felétől már azt érezhetik az emberek, hogy nőnek a jövedelmek, nő a fogyasztás, folytatódnak a nagy beruházások, kezdődnek újak, így 2008 a trendforduló éve lesz. Gyurcsány Ferenc közölte azt is, "minden bizonnyal" visszavonják majd az egészségügyi törvényt. Ezzel összefüggésben úgy vélte, az ország világos figyelmeztetést küldött a kormánynak, hogy túl gyors a tempó. (Népszava, 2008. május 9.)

Ma reggel a Napkeltében Horn Gábor elárulta, hogy az állástalan államtitkárok a Bársonyos Reform blogból tájékozódnak. Sajnos rosszul emlékezett, még nem tartunk 120 milliárdnál. Ha a mai, egészségbiztosítási törvény visszavonására vonatkozó javasltatot is beárazzuk, akkor talán. Ehhez szakértő olvasóink segítségét várjuk. Munkaversenyt hirdetünk: még a héten el kell érnünk a 120-at, különben lemaradunk és örülhetnek a nagytőkések. Gyerünk barátaim, tegyük a dolgunkat!

A közalkalmazotti bértábla módosításával, 35-40 milliárd forint ráfordításával jövőre megemelné a kormány a kezdő pedagógusok, az iskolaigazgatók és a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó tanárok bérét. A pályakezdőknél ez akár 40 ezer forintos havi növekedést is hozhat. Ezzel egyidejűleg a régebben dolgozó tanárok fizetését kiigazítanák, hogy többet keressenek, mint a fiatalabbak. (Napi Online, 2008. 05. 07)

Ez a bársonyos reformjavaslat már 2002-ben is nagyon bejött. Lehetne mindjárt egy új száznapos programot is kanyarítani mellé. Mindenki kapjon az államtól 40 ezer forintot, aki megérdemli! De legalább nem kell az adócsökkentéssel tökölni.

Ez már majdnem elég bársonyos, de az lenne az igazi, ha a lakótelepen élőknek egyáltalán nem kéne fizetniük. A költségeket állják a nagyfogyasztók! Hogy azok többnyire közintézmények, iskolák, kórházak? Vagy munkahelyek, amelyek versenyképes bért próbálnának fizetni mondjuk a távfűtéses lakásban élőknek? Nem baj, annál rosszabb a kapitalizmusnak! Különben még a most szétosztogatott legalább 30 milliárdból egy normális szociális alapú kompenzációs rendszert kéne létrehozni a valóban rászorulóknak. Az pedig mégiscsak skandallum lenne.

BREAKING NEWS: Jó hír a bársonyos távfűtés szerelmeseinek, hogy a javaslatot immár a Fidesz is támogatja. Most éri meg a Szent István parkban 90 millás lakást venni, az adófizető pénzéből lehet fűteni.

"Tovább járnak a személyvonatok azon a 12 alacsony forgalmú vasútvonalon is, amelyre eredetileg május 31-ig szólt a személyszállítási megbízás. Szabó Pál gazdasági és közlekedési miniszter kedden újságíróknak, Budapesten elmondta: a közlekedési tárca az év végéig szólóan megrendeli a vasúti személyszállítási közszolgáltatást a 12 vonalon. (...) Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a MÁV rendszere olyan, hogy nem lehet pontosan meghatározni egy szárnyvonalra lebontva a költségeket. A működési költségek nem számottevők, a gond a kihasználatlanságban jelentkezik." (MTI, 2008. május 6.)

Kezdésnek nem rossz, de ne álljunk meg félúton! Indítsuk újra a már bezárt, teljességgel kihasználatlan szárnyvonalakat is! Így soha nem kell azon törni a fejünket, hogy jut-e pénz a valóban kihasznált, pusztuló fővonalak fejlesztésére. A leépített vasutasokat pedig vegyék vissza és kapják meg a 18%-os béremelést! Ha a működési költségek úgyse számottevőek, legyen ingyenes az egész! Sőt, minden utas kapjon 300 forintot egy fordított vizitdíj-automatából!

BREAKING: Elfogadva az ide kommentelő szakértők véleményét, módosítom az összeget. Egyébként az Inforádióban hangzott el a fals szám, én meg nem néztem utána. Abban viszont nem értek egyet Adaniel úrral, hogy nem kéne bezárni azt, amit nem használnak.