Bársonyos Reform

A háziorvosok után a járóbeteg-szakrendelők is több pénzt szeretnének, "mivel a vizitdíj eltörlését ők is megszenvedték". A március 9-i népszavazás után azonban nem álltak egyből sorba, sőt Székely Tamástól várták azt, hogy a családorvosok után "magától" a járóbeteg-rendelőknek is nyújt segítő jobb kezet.
"Örülök, hogy a háziorvosok kaptak kompenzációt, de nekünk is járna. A kieső bevétel tíz százalékot tesz ki az OEP térítés arányában, ez pedig az ellehetetlenüléshez vezethet - közölte Varga Imre, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetségnek elnöke.
A szakrendelők azt szeretnék elérni, hogy akárcsak a háziorvosok, úgy a járóbeteg-intézetek is megkapják az 50 forintot jogviszony-ellenőrzésenként. Ez Varga szerint a kieső bevételek 20 százalékát térítené meg, ezért további lépéseket is szorgalmaznának. Így például igényt tartanának az alapdíj emelésre, illetve ha egyes ellátási formák finanszírozását megemelnék.
Az egészségügyi tárcánál foglalkoznak a szövetség megkeresésével, mint az államtitkár lapunknak elmondta, érdemi tárgyalásokat folytatnak az érintettekkel, megállapodás viszont csak nyár végére, ősz elejére várható. (Hírszerző, 2008. július 1.)

Ez az igazi népművészet! A vizitdíjból hétmilliárd bevétel származott, de már vagy tízet visszaadtak belőle. Lehet, hogy mégis kár volt kidobni a vizitdíj-automatákat. Elég lett volna kicsit nagyobb címletre állítani és felszerelni az egészségügyi minisztérium ajtaja mellé. Így nem is kéne az újabb és újabb orvosobbiknak többeltpénzt kérni a költségvetésből, elég lenne egy cédulára ráírni a vágyakat, bedugni az automatába és már jönne is adóforint, mint a köles. Mivel pártunk és kormányunk a kihagyot egy hét alatt is gőzerővel dolgozott, bársonyosságból nyáron sincs hiány, hamarosan retrospektív sorozatunk következik.

Az MSZP egész napos frakcióülésen tekintette át azokat az elképzeléseket, amelyeket a kormány és a szocialisták a dobogókői tanácskozáson fogadtak el. A kabinet konzultációkat kezd az adó- és járulékcsökkentésről, valamint a szociális rendszer átalakításáról.

Gyurcsány Ferenc előadásában 400 milliárdos mozgástérről beszélt, amely az adórendszer átalakításával, egyszerűsítésével érhető el. A kormányfő most ekkora mértékű adócsökkentésre lát lehetőséget a kedvezmények felülvizsgálatával és a rendszer egyszerűsítésével. Azt mondta, központi kérdés az adókedvezmények felülvizsgálata. A Népszabadság úgy tudja: a kormányfő kizárólag három kedvezményterülethez (utazás, munkába járás, üdülés) nem kíván hozzányúlni, a többit viszont felülvizsgálná. (Népszabadság, 2008. június 18.)

Szóval csak nagyon kell keresgélni, és találunk 400 milliárdot. A Legfőbb Bársonyosság télen még 200-250 milliárdról beszélt, amit adócsökkentésre lehet fordítani. Aztán a népszavazás után a pénzügyminiszter már csak 100 milliárdos keretről beszélt. Legutóbb meg arról, hogy nem adökkentés, lesz, hanem az  "adórendszer megújítása". (Ez olyan, mint amikor Maróthi elvtárs árrendezésnek nevezte az áremelést.) Most pedig mégis leltek a sifonérban 400 milliárdot, néhány nappal azután, hogy Kóka 500 milliárdos felvetéséről azt mondták, hogy teljes képtelenség ilyen nagyságrendben adót csökkenteni. Ha mégis van mozgástér, eddig miért nem volt? Ki számolt rosszul? Ha nincs, akkor miért beszélnek róla? És ki venne az uraktól használt autót?

Egyre jobban növekszik a kormány mozgástere az idei költségvetésben, amit aztán év vége felé belátása alapján felhasználhat akár hiánycsökkentésre, akár költekezésre.A Pénzügyminisztérium mai sajtótájékoztatóján alig 10 milliárddal csökkentette csak az éves hiányvárakozását, pedig logikusan legalább 70 milliárddal vihette volna lejjebb a deficittervét. Vagyis az év hátralevő részére hagyott egy 60 milliárdos puffert, és a kormány döntésétől függően fogja "felhasználni" ezt a tételt. Dióhéjban a mai fejlemény: a pénzügyi tárca úgy mérsékelte 26 milliárd forinttal a hat hónap alatt felhalmozódó, tehát június végéig kumulált hiányszámot, hogy közben 43 milliárdos kiadást júniusra előrehoznak. Vagyis ha nem hoznák előre ezt a 43 milliárdos tételt, úgy közel 70 milliárddal lenne alacsonyabb a június végéig felgyülemlő hiány az eddig gondoltnál. Ezt a 70 milliárdos deficitelmaradást pedig indokolt lett volna az éves számban is szerepeltetni, ám helyette csak 10 milliárddal szállították lejjebb a hiánytervet.

Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy mi is az a 43 milliárd forintos kiadáselőrehozás. A kiadott közlemény szerint "szükségessé vált a MÁV számára mintegy 43 milliárd forint értékben termelési támogatás kifizetés előrehozása a második félévről" júniusra. Keller László államtitkár ezt közelebbről meg nem nevezett finanszírozási okkal indokolta, és közölte, semmiféle feltételt nem szabott a kormány a kiadáselőrehozáshoz. A vasúttársaság év közbeni megsegítése már-már menetrendszerűen következik be, az éves költségvetés alapján folyósítandó pár százmilliárdos dotáción felül valamilyen okból a büdzsé segítő kezet szokott nyújtani a MÁV-nak. Tavaly például 60 milliárdos apanázst adott a költségvetésbe betervezetten felül hitelkiváltásra, most ennél kisebb segítséget nyújt. Nem vennénk rá mérget azonban, hogy a mostani 43 milliárdos tétel csak a támogatás előrehozása lenne csak és a második féléves dotációt ennyivel visszafogják majd. (index, 2008. jónius 17.)

Ha az index jóslatai bejönnek, 43 milliárdból az egész pályavasutat be lehet vonni bársonnyal.Tavaly a MÁV 187 milliárd forint éves állami támogatáson és árkiegészítésen felül egyszeri 112 milliárdos alaptőkemelésben is részesült, azaz minden egyes magyar állampolgármak fejenként 30 ezer forintjába került. Végülis megérte, hiszen európai színvonlaú, gyors és kényelmes vasutunk van. Szerintem ne álljunk meg félúton; idén is kapjanak legalább ugyanannyi pluszpénzt Gaskó István nagyobb dicsőségére. Főleg, hogy Vasúti Hivatal sincs már, amelyik okoskodhatna, mire költsék a pénzt. A maradék 17 milliárdból is biztos fontos és szép dolgok születnek majd, például 85 darab kormányszóvivői honlapot lehetne rittyenteni belőle, minden miniszternek, államtitkárnak és szakállamtitkárnak jutna egy.

A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy állítsa le propagandakiadásait, ne költsön újabb milliókat kormányzati kommunikációra - erről Ágh Péter, az ellenzéki párt képviselője beszélt szombati sajtótájékoztatóján Budapesten. A fideszes politikus szerint "zajlik a kisebbségi kormány végjátéka", amit az is mutat, hogy a vidékfejlesztési kommunikációra 6 milliárd forintot költenek, most pedig kiderült, hogy az Új Magyarország kiadvány újabb füzetére 130 millió forint megy el. Hangsúlyozta: a Fidesz jobb helyet is el tudott volna képzelni ennek a 130 millió forintnak, például a koraszülött ellátásra fordította volna. (MTI, 2008. június 7.)

A Fidesz szerint továbbra is propagandára költi az adófizetők pénzét a kormány. Cser-Palkovics András azt mondta: a korábban a reformintézkedéseket népszerűsítő, több százmilliós kommunikációs kampány után most 200 millió forintért egy új honlapot készíttetett a Miniszterelnöki Hivatal. A Fidesz helyettes szóvivője feleslegesnek tartja a hétfőn induló kormányszovivo.hu weboldalt. A Miniszterelnöki Hivatalnak ugyanis van saját internetes oldala és fizetett köztisztviselői, akik ezt üzemeltetik.

A kormányszóvivő az újságírók esélyegyenlőségével magyarázza a honlap szükségességét, szerinte így a vidéki szerkesztőségek is azonnali híreket kapnak a kormányszóvivői tájékoztatóról. Daróczi Dávid szerint a 200 millió forint felét a hardverek beszerzésére, a fejlesztésre és a rendszer egyéves üzemeltetésére költötték el. (HírTV, 2008. június 15.)

Elindult a www.kormanyszovivo.hu illetve a sajto.kormanyszovivo.hu weboldal, közölte Budai Bernadett kormányszóvivő. Tájékoztatása szerint az oldalon a legfrissebb hírek mellett a fontosabb ügyintézési és kapcsolatfelvételi információk is megtalálhatók. A sajto.kormanyszovivo.hu-n - a regisztráció után - élőben nyomon követhetők lesznek a kormányszóvivői tájékoztatók, amelyekben kulcsszó alapján keresni is lehet majd. Budai Bernadett hangsúlyozta, a teljes nyilvánosság megteremtése volt a cél, hogy minden médium képviselője, akár vidékről is, azonnal kaphasson információt. Hozzátette, a nekik szóló kérdéseket ezen a honlapon keresztül is fel lehet tenni. Arra a kérdésre, hogy a 200 millió forintos ajánlat volt-e a legolcsóbb a közbeszerzési eljárás során, azt válaszolta: ár-érték arányban ez volt a legmegfelelőbb. (Index, 2008.június 16.)

Három kis színes hír az NDK televízió zenés ajándékkosarából. 200 millióért a Bársonyos Reform redakciója eddig le sem hajolt, de most tegyünk kivételt és ragadjuk meg a pillanat nagyszerűségét! Ám előbb szögezzük le: nem vagyunk hívei a "kormánypropaganda helyett költsenek lélegeztetőgépre" lózungnak, különösen, ha uniós forrásokból megvalósuló projektek kötelező tájékoztatási feladatairól van szó. A hatmilliárdos vidékfejlesztési kampány fut a televízióban, minden országban hasonló középszar uniós kommunikáció tenyész. Sőt, ha a bársonyos világ előtti reformelszánás alatt a harcosok nem egymást, hanem a közvéleményt akarták volna meggyőzni, nem adhatták volna 300 forinton az egészségügyi reformot sem. De ez az új honlap a nemreformok magyarázatához, ez tényleg érdek nélkül tetszik. Ismerünk olyan internetes ügynökséget, amelyik kicsit szégyenkezett, amikor egy ennél izmosabb produktumot kétmillióért megcsinált és nyolcért kiszámlázott. Na de kétszáz? Bár nyilván volt, akinek "ár-érték arányban ez volt a legmegfelelőbb."

Várhatóan ismét előhúzza a kalapból a hét állami „pénztárra” épülő egészségbiztosítási javaslatát az MSZP. Formálódik a kormány új egészségbiztosítási reformja, amelyben ismét azt javasolhatják, hogy hét régióban jöjjenek létre állami pénztárak, amelyek a helyi igényeknek megfelelően szervezzék a betegek ellátását. A megvalósításhoz ráadásul nem is feltétlenül szükséges törvényt módosítani, hiszen elég lehet átalakítani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) belső szervezeti egységét. Az egészségbiztosítónak ma is vannak megyei alszervezetei, s ezek helyett kell regionálisakat létrehozni. A kisebbségben kormányzó MSZP számára ez azért lehet csábító, mert így nem kell parlamenti többség a törvényváltoztatáshoz.

A szocialisták május elején még azt is fontolgatták, hogy törvényként terjesztik be az Országgyűlésnek a hét régióban, hét állami pénztár létrehozásáról szóló javaslatot, de erről végül letettek. Az MSZP képviselőcsoportja megosztott volt abban, hogy a még az SZDSZ-szel kidolgozott és elfogadott, a magántőkére is építő modellt létrehozó törvény visszavonásával együtt benyújtsák-e az új jogszabályt, amelynek normaszövege 90 százalékban megegyezett a régivel. A szocialista honatyák attól tartottak ugyanis, hogy a parlament nem szavazza meg elképzeléseiket. A most körvonalazódó változatban erre nem is lesz szükség. (Népszava, 2008. június 16.)

Dobjuk ki a törvény összes előnyét, de tartsuk meg a hátrányait! Azaz dehogy hátrány, hiszen így mégiscsak lehet hét regionális pénztárigazgatót és hozzávaló igazgatótanácsot gründolni, ez pedig az ütemes fejlődés csalhatatlan jele. A verseny nélküli hétszereplős piac igazi hungarikum, javasoljuk a nyugdíjbiztosító feldarabolását is, megbízható káderek szakemberek ahhoz is biztos lennének.

A fuvarozóknak ígért üzemanyagár-emelkedés kompenzációval a kormány az önkormányzatok bevételeit csökkentené - áll a Magyar Önkormányzatok Szövetségének szombati nyilatkozatában. A MÖSZ ezért azt javasolja, hogy az energiaárak növekedéséből adódó több 10 milliárdos többlet adóbevételéből oldja meg a kormány a problémát.

A nyilatkozatban a MÖSZ felhívja a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó jelenleg 100 százalékban az önkormányzatok saját bevétele, és elsősorban a települési utak karbantartására és felújítására fizetik helyben az autótulajdonosok. A szövetség attól tart, hogy a gépjárműadó csökkentése további bevételkiesést jelentene az önkormányzatoknak. Lapértesülések szerint 5 milliárd forintos csomagot kapnak a költségvetéstől a fuvarozók az üzemanyagár-emelkedés kompenzálására. Ebből a legnagyobb - 4 milliárd forintos - tétel az, hogy a kormány a jövőben kedvezményt adna a nehéz tehergépjárművek gépjárműadójából.  (Független Hírügynökség, 2008. június 14.)

A bársonyos jó szívünk szerint akár ÁFA-csökkentéssel is ellenálltunk volna az OPEC-nek, de a gonosz Ejrópanijó nem hagyta. Hát most adunk a máséból. Az önkormányzati lobbi sem megy bársonyért a szomszédba, ha teheti, de mostanában szopóágon lesznek. Fosztogassunk, hogy legyen miből osztogatni! Gyerünk barátaim, tegyük a dolgunkat!

Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy jelentős adócsökkentést hajtson végre - mondta Kovács László uniós adó- és vámügyi biztos a II. Nemzetközi Adókonferencia sajtótájékoztatóján. Egy jelentős adócsökkentés a biztos szerint hosszabb távon valószínűleg növelné az adófizetési hajlandóságot és pozitív lenne a mérleg, de nem félév vagy egy év, hanem három-négy év alatt. Magyarországnak most nincs ennyi ideje, a konvergenciaprogram legsürgősebb célja a hiány csökkentése - mondta Kovács László. Az adórendszer lényeges egyszerűsítése, átláthatóságának, kiszámíthatóságának a megteremtése azonban nem jár bevételkieséssel - hívta fel a figyelmet. (Zoom, 2008. június 13.)

A miniszterelnök egyetért az Oriens pénzügyi tanácsadó gazdasági helyzetelemzésével, azonban a cég programját nem fogadja meg, csak szemezget belőle - ez derült ki a szocialista politikusok kétnapos tanácskozásán. Gyurcsány Ferenc szeretne adót és járulékot csökkenteni, azonban nem a szociális kiadások visszafogásának árán. Akkor mégis hogyan? Elképzelhető, hogy ÁFA emelésre készül a kormány. ... A miniszterelnök által említett kedvezmények kigyomlálása lehet a legnagyobb lépés: az adó-jóváírási lehetőségek szűkítése akár százezreket is érinthet - ha csak kis mértékben is. Az adórendszeren belüli átalakításokat pedig úgy lehet értelmezni: a munkát terhelő adók néhány százalékkal csökkenhetnek, ez azonban praktikusan - mivel a miniszterelnök nem akar szociálisan érzékeny területekre lépni az ingatlanadóval kapcsolatos felvetéseket pedig nem támogatta - csak a fogyasztást terhelő adók növeléséből finanszírozható. Azaz ősszel számíthatunk az ÁFA, a jövedéki adók vagy a - már most is kiugróan magas - illetékek megemelésére. (Hírszerző, 2008. június 13.)

Összeáll azért ez lassan. Áfa-emelésből fedezzük a szociális túlköltéseket. Azt úgy nagyjából belátták, hogy a munkára rakódó adóterhek miatt Magyarorzság súlyos, már-már beláthatatlan versenyhátrányra tett szert. Ezeket tehát csökkenteni kell. Ennek fedezetét viszont újabb adóemeléssel teremtik elő. Már csak ezért is megérte adóügyi biztost küldenünk a zunijóba. Most még megtudhatjuk azt is, hogy Brüsszel sem akar mást, mint bársonyos adóreformot adómegújítást.

Az uniós átlagot tartósan meghaladó 2 százalékos növekedést állítja a kormány a következő két év célkeresztjébe. Mindezt úgy akarják megteremteni, hogy a már elért szociális biztonságot az ország megőrizze - ebben értettek egyet a tegnap véget ért dobogókői tanácskozáson vezető szocialista politikusok.

A kormányzati ciklus első két évének legfontosabb feladatát alapvetően sikerült a kormánynak teljesítenie. Nem kevés áldozattal, jelentős szerkezetátalakításokat hajtott végre, aminek eredményeként egyensúlyi pályára állt a magyar költségvetés - erről Gyurcsány Ferenc kormányfő beszélt a tanácskozásának végén. A miniszterelnök szerint egyetértés alakult ki abban is, hogy a gazdaság trendfordulónál tart, a ciklus következő két évében az egyensúly megtartása mellett a kormányzati politika fókusza a gazdaság növekedésének élénkítésére helyeződik át, de úgy, hogy ez közben nem veszélyeztetheti a szociális biztonságot. A felszólalók egyetértettek, hogy a gazdaság élénkítéséhez, munkahelyteremtéshez egyszerre több területen kell összehangolt lépéseket tenni. Ezek közt említette a kormányfő az adó- és járulékrendszer korrekcióját, a szociális ellátások rendszerének, és a szakképzésnek a gazdaság igényeihez jobban igazodó átalakítását.

A kormányfő szerint a jóléti-szociális támogatások nem csökkenthetőek, a nyugdíjak növelésének svájci indexálását meg kell tartani. Nem lehet cél a segélyezésre szánt kiadások csökkentése sem, de szükség van a támogatások célzottabb felhasználására; a munkához való utat kell, hogy "megnyissák" a támogatásra szorulók előtt. Az adó- és járulékrendszer megújítása nem járhat együtt szociális célú források kivonásával a rendszerből. (Népszava, 2008. június 12.)

A mai munkaversenyben a Népszava nehéz hajrában megelőzte a Magyar Nemzetet a hosszú távú szervilizmus a párthoz versenyszámban. A Magyar Hírlap "Az előrehozott választás a gondok megoldásának kulcsa" c. cikke miatt holtverseny alakult ki az élmezőnyben, valószínűleg célfotó fog dönteni.

Miért van, hogy a súlyos mellébeszélés egycsapásra előhozza a 80-as évek kádári nyelvét? "A szociális biztonságot megőrizzük." "Legfontosabb feladatainkat alapvetően sikerült teljesíteni." "A felszólalók egyetértettek abban, hogy összehangolt lépéseket kell tenni". Már csak azt várom, mikor nevezik ki Fejti Györgyöt reformügyi kormánybiztosnak.

A szocialisták – ahogy azt várni lehetett – az adócsökkentés ügyében Dobogókőn sem váltottak irányt. A tájékoztatás szerint a kormány és az MSZP vezetése abban egyetértett, hogy egy „esetleges adócsökkentés fedezetét nem a költségvetési kiadások – a szociális támogatások vagy a nyugdíjakra fordított összeg – mérséklésével, hanem az adórendszeren belül kell megtalálni”. A nagyobb gazdasági növekedés útját úgy keresik, hogy az államháztartási egyensúlyt és szociális biztonságot ne veszélyeztessék. Ennek eszköze lehet a munkára rakódó közterhek jelentős csökkentése (de úgy, hogy fedezetét más adóbevételből pótolják), illetve az adórendszer egyszerűsítése. A megbeszélésen a munkára ösztönzésről, a szociális támogatások rászorultság elvű átalakításáról volt még szó. (Világgazdaság, 2008. június 11.)

Csak most ismertük fel, hogy a Bársonyos Reform rejtett értelme a kormányzati tisztelgés a posztmodern irodalom előtt. Hommage à Esterházy Péter. Sőt, már-már dadaistra gesztus. Adócsökkentést adónövelésből: a sok félművelt mind az értelmet kereste eddig, pedig ez önmagáért szép.

Várhatóan nem léptetik életbe azt a jogszabályt, amely pénzbüntetéssel sújtja azokat az orvosokat, akik az országos átlag felett írnak fel gyógyszereket. A szakmai szervezetek tiltakoznak ellene, és valószínű, hogy a mostani politikai közegben új változat készül, amiben már szó sincsen szankcionálásról.

A rendelet lényege, hogy ha egy orvos az országos átlag felett ír fel gyógyszert (egészen pontosan, ha az átlagtól több mint 15 százalékban eltér), akkor az OEP a finanszírozás egy részének megvonásával büntetné a doktort. Az intézkedés nem titkolt szándéka korábban az volt, hogy a doktoroknak ne álljon érdekében szorosabb kapcsolatot ápolnia a gyógyszercégekkel. 

A "minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről" szóló kormányrendeletet már számtalanszor módosították. Az orvosokat most még csak tájékoztatja az OEP arról, hogy különböző gyógyszercsoportokra lebontva mennyi készítményt írnak fel egy hónapban, és a doktorok a levélből azt is megtudják, mennyire térnek így el az országos átlagtól. A legutolsó módosítás szerint viszont július 1-től már büntetnék is őket az eltérésekért. A határidő már így is kitolódott, nem nehéz kitalálni, hogy ez az intézkedés igencsak fájna az orvosoknak, így a szakmai szervezetek gyakorlatilag egy emberként tiltakoznak ellene. Egy ellenzéki informátorunk szerint "minden bizonnyal a kisebbségben lévő kormány nem akar egy újabb országos tiltakozást a nyakába kapni, úgyhogy borítékolható, hogy újra kitolják a határidőt." 

Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az "országos átlag" kiszámítása az egyik kulcskérdés. Ahogyan egy háziorvos fogalmaz: nem hiszi, hogy valaha büntetik majd őket, "a rendelet szerint ugyanis szakorvosi javaslatra lehet drágább készítményt felírni, ha cinikusan akarnék fogalmazni, mondhatnám, hogy ha ez kell, a szakorvos majd ezt fogja javasolni." Schvarz Tibor szocialista egészségpolitikus viszont lapunknak azt mondta: szakmapolitikai egyeztetésen van egy újabb változat, amely hamarosan hatályba léphet a régi helyett. Az új változatban viszont nincsen már szó szankcionálásról, csupán ellenőrzésről és figyelmeztetésről.  (Hírszerző, 2008. június 10.)

A gyógyszerekre kifizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 292 milliárd forint. (Ezt a 2006-os 362 milliárdról nyomták le.) Ha a lazítás csak 1%-kal dobja meg a gyógyszerkiadásokat, már az is 3 milliárd forint mínuszt jelent. De az 1%-ot úgy túl fogjuk teljesíteni, mint Pióker Ignác a munkaversenyt. Red Velvet bácsi ismer olyan ún. PR-ügynökséget, amelynek csak orvosok egzotikus nyaralóhelyekre történő szakmai utaztatásából éves szinten 100 millió forintos bevétele van. A megrendelők természetesen gyógyszergyártók, akik egy Balin megrendezett rideg konferencián szakmailag meggyőzik a lelkes orvoskat néhány új, de drága gyógyszer gyakori felírásának elkerülhetetelen szükségszerűségéről. Nem is volt szép dolog, hogy a gonosz állam bele akarta ütni az orrát egy ennyire szakmai dologba. Most már nem is fogja. A magyarok pedig véletlenül szednek sokkal több gyógyszert mint az uniós átlag és kétszer annyit, mint a kelet-európaiak. így alakult történelmileg, és a történelmi hagyományokat nem bántjuk.

Az év végéig csaknem 12 milliárd forint áll rendelkezésre az Új Magyarország lakás-felújítási program pályázatainak támogatására - mondta Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára Nyíregyházán. A panel-, ipari technológiával készült lakások korszerűsítésére december 31-ig 10 milliárd forint támogatást fordíthatnak a pályázók - mondta a tárca tisztségviselője, amikor megnyitotta a beruházási lehetőségeket bemutató interaktív kiállítást. 

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány döntése alapján a következő két évben is legalább évi 10-10 milliárd forint támogatással segítik a lakás-felújítási program folytatását. Megjegyezte, hogy a korábbi panelprogramban 190 ezer lakás újítottak fel Magyarországon, s ahhoz 34,4 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés.
Az államtitkár a kiállítás sajtótájékoztatóján kiemelte: az egyre növekvő energiaárak ellensúlyozásáért nagyobb hangsúlyt kell helyezni a takarékosságot szolgáló fejlesztési programokra. 

Ne foglalkozzunk most azzal, kell-e az államnak magántulajdonú lakások felújítására fordítania, és ha igen, eldöntheti-e hogy egy építési technológiát előnyben részesít. Talán dolga, talán szeretetheti is jobban a panelt, mint a vályogot vagy a gázbetont. Azon se akadékoskodjunk, hogy vajon miként hasznosult (hasznosulhatott-e) a lakásonként 180 ezer forintos állami támogatás. Egyszerűen tegyük fel az alapkérdést: ha egy programra évi 10 milliárdot szán a kormány, hogy lesz hirtelen fél év alatt 12 milliárdja? Ha kis szerencséjük van, Bayer Zsolt már meg is írta a következő panelprolis opuszát és össze is állt a bársonyos kormányprogram munkásmozgalmi fejezete. (Köszönet CrL nevű olvasónkan a linkért.)

A kormány egy ma kiadott rendeletével megszüntette a 2006. január 1-én létrehozott Magyar Vasúti Hivatalt, és egyúttal felmentte Antal Dánielt, a Hivatal hat évre kinevezett elnökét. A Hivatal szervezeti jogutódja 2008. július 1-től a műszaki, biztonsági kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Közlekedési Hatóság.

A Hivatal missziója az volt, hogy a több szereplős európai piac minden vasúttársasága számára biztosítsa a környezetbarát vasúti infrastruktúrához való hozzáférés azonos feltételeit. Az üzleti életet szabályozó ár- és engedélyező hatóságként azért dolgozunk, hogy a magyarországi pályahálózatokat használó vasúttársaságok versenyképes áron, szerződéses kötelezettségeiket pontosan betartva, az adófizetők hosszú távú érdekeit figyelembe véve fejlesszék szolgáltatásaikat.

Ha vannak reformok, amikkel a szélesebb közvélemény is többnyire egyetértett, azok a fogyasztóvédelmi tipusú intézkedések. Létrehoztak egy hivatalt, amely az utasok és az adófizetők érdekeit képviselte a MÁV (inklúdid menedzsment & szakszervezetek) érdekei helyett.  És persze ha kellett, beszólt a kormánynak is. Ez nyilván egyszerre fájt Postás Palinak és Gaskó Pistának. Kíváncsi vagyok, hogy az Egészségbiztosítási Felügyeletet mikor olvasztják be az ÁNTSZ-be. A Vasúti Hivatal három hétig még hivatalban lévő elnökétől, a Bársonyos Reform kritikus olvasójától (http://antaldaniel.blogspot.com/ ) addig is mi kérünk elnézését.

A kormány letette a garast a svájci indexálás mellett – nyilatkozta Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára. Mint mondta, az eddigi statisztikák igazolják ennek a módszernek a kedvező voltát, hiszen az elmúlt években az inflációt meghaladó mértékben nőttek a nyugdíjak.

Szakemberek és kutatók szerint azonban csak akkor válhat hosszú távon is finanszírozhatóvá a magyar nyugdíjrendszer, ha a kormány minél hamarabb további szigorításokat vezetne be, és szükség lehet a nyugdíjak emelésére vonatkozó számítások módosítására is. A nyugdíjvitának a napokban a Fidesz elnökének azon, nem a nyilvánosságnak szánt kijelentése is újabb löketet adott, miszerint a jövőben csak az infláció mértékével kellene emelni az időskori járandóságokat.

Magyarországon 1998 óta a svájci indexálás módszerével határozzák meg a nyugdíjnövelés mértékét. Vagyis a járandóságokat felerészt az infláció, felerészt pedig a nettó béremelkedés alapján számítják ki. Ha tehát az idén 6,3 százalék lesz a pénzromlás üteme – ahogy az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésében szerepel – és 8 százalék a nettó bérnövekedés, akkor az időskori járandóságok 7,15 százalékkal nőnek. A kormány májusban már 6,1 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Ha azonban a béremelkedés a tervek felett alakul, az idősek akár további egy százalékpontos növekedésben is reménykedhetnek. Ezzel szemben az inflációkövető emelés mértéke csupán 6,3 százalék lenne.

Az indexálás felülvizsgálata nem oldaná meg egy csapásra a magyar nyugdíjrendszer összes dilemmáját, ám már egy 1 százalékpontos lassulás a járandóságok emelkedésében több tízmilliárd forintos megtakarítással érne fel. Bár ez a nyugdíjkassza 2900 milliárd forint felé közelítő éves keretéhez képest nem számottevő tétel, ám egy lassú pályamódosítás elejét jelezheti. (Világgazdaság, 2008. június 5.)

Itt persze nem manifeszt ellenreformról, hanem egy tíz éve bevezetett bársonyosság megtartásáról van szó, ezért - híres tolreanciák mián - be sem árazzuk. A svájci indexálás körül Horn Gyula szelleme kering, még maga a patás ördög, sőt Viktor sem mert eddig hozzányúlni. Most épp Feri védi a testével, a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége pedig még reklámkampányt is fizetett a szent ügyért, nyilván a tagdíjakból. Ne felejtsük: a 2010 utáni években lehet számítani a Ratkó-korszakban születettek nyugdíjba vonulására, ez komoly tehertétel lesz az amúgy is költségvetési kiegészítésekre szoruló nyugdíjalapnak. De hát, főjjön emiatt a következő kabinet feje. Mi, bársonyosok már bátran letettük a garast.  

A kormány a közelmúltban kezességet vállalt a nyíregyházi székhelyű Advertum Kft. 5,2 milliárd forintos banki hitelfelvételéhez, amiből a cég kifizeti a labdarúgó Profi Liga Kft. 3,1 milliárdos, az állammal szemben fennálló tartozását. Továbbá kiépítené a magyar futball országos médiarendszerét, vagyis: megszerezné a Liga marketing- és reklámjogait. A kormány álláspontja szerint az indokolja az Advertumnak biztosított kormányzati hitelgaranciát, hogy az állam vissza akarja kapni a 3,1 milliárd forintot. A céggel úgy állapodtak meg: amint az Advertum Kft. hozzájut az 5,2 milliárd forinthoz, abból 3,1-et visszafizet. (Népszabadság, 2008. június 4.)

Ne elemzzük most a szerencsés nyertes Veres Jánoshoz fűződő kapcsolatát, se a Liga tartozásának mibenlétét, sőt, úgy általában azt a nagyszabású lopadékot sem, amit nálunk valamiért futball-marketingjogoknak hívnak. Csodákozzunk rá csak úgy pőre tisztaságában az eredeti bársonyos gazdasági képétre! Adott egy piaci szereplő (Profi Liga Kft.), amelyik nem kis pénzzel lóg az államnak.  Az állam ezt megszorozza 1,6-tal és a csinos summát átadja egy másik cégnek (Advertum Kft.), majd megkérleli, hogy a másik cég tartozását ebből fizesse vissza. Ezzel persze a kiadás mellett lemondott az eredeti követelésről is. Persze ez csak hitelgarancia, de ha az állam a leghülyébb arcát mutatja, miért fizetné bárki vissza helyette az összeget? Ha kocsmában azt hallom valakitől, hogy Józsi tartozik egy sörrel, de hogy ne maradjon szégyenben, meghívlak téged kettőre és abból egyet adjál vissza, akkor az ingyensör elfogyasztása után azért szólok a jótékony kolléga gondviselőinek...

Sehogy sem sikerül kézben tartani az állami kiadásokat, és a két éve indított kiigazítás is inkább épül a bevételek emelkedésére, mint a költségek leszorítására – ez szűrhető le a költségvetési adatokból, valamint az Állami Számvevőszék minapi tanulmányából. A készítők többek között rámutatnak: az állami bevételek olyan jól alakulnak, hogy már tavaly túllépték az eredetileg csak 2008-ra tervezett szintet, a kormány pedig immár még magasabb mértékkel számol.

Ám az adatokból az is kiderül: az idén a kiadások pontosan annyival – a GDP arányában 0,6 százalékkal – lépik túl az eredeti tervet, amennyivel több bevétel folyik be az állam kasszájába. A kabinet ugyanis eredetileg a GDP megközelítően 2 százalékával kívánta csökkenteni a költségeket, ám jelenleg már csak 1,3 százalékpontos apadásra van esély, egyebek között a nyugdíjak és a közszférában dolgozók keresetének alakulása miatt.

A kockázatokat növeli, hogy jelentős mértékű a lefaragás az önkormányzati támogatások terén, ezek az idén csaknem kétszer gyorsabban csökkennének, mint az előző két-három évben. A számvevők szerint azonban igencsak kérdéses, hogy ez a megtakarítás teljesíthető-e. Benne van a pakliban, hogy az önkormányzatok nem lesznek képesek ellensúlyozni a támogatás mérséklését, és még jobban eladósodnak.

A büdzsé egyenlege tavaly sokkal kedvezőbben alakult a tervezettnél. A GDP arányában összesen 1,5 százalékpontos javulásból azonban csak 0,2-et tett ki a kiadások csökkenése, a fennmaradó jelentős rész az adó- és járulékbevételek túlteljesülésének köszönhető. A kiadások felemésztették a büdzsébe befolyó összegeket.

Így a bevételi többletek akár jelentős reformok számára is mozgásteret teremthetnének – zárul az ÁSZ elemzése. Ilyen tekintetben nem adnak okot derűlátásra a jövő évi számok, ugyanis a várható bevételi többleteket 2009-ben is a kiadások növekedése követi. (Világgazdaság, 2008. június 3.)

A recept a következő: 1. Szedj be több pénzt, hogy még többet osztogathass! 2. Tárd szét a kezed és mondd opálos szemmel: Sajnos nem tudunk kevesebb pénzt beszedni, mert túl sok mindenre kell költenünk. Baloldali kormány nem engedi meg, hogy elvegyenek a Zembertektől. Mer' sajnos nincsen mozzzgástér. Meg térerő.

Június elsejétől átlagosan 47 százalékkal emelkedett a háziorvosi praxisok díjazása. Mindez az idén 10 milliárd forintjába kerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

A kormány két hete fogadta el a háziorvosi praxisok finanszírozásáról szóló rendeletet. A szabályozás június 1-jei hatállyal lépett életbe. Eszerint a háziorvosok különböző jogcímen megnövekvő bevételei 10 milliárd forintot tesznek ki, ami a jövő évi költségvetésben is biztosított. Az egészségügyi miniszter elmondta: a háziorvosok minden beteg jogviszonyának ellenőrzésekor alkalmanként 50 forintot kapnak. A házi gyermekorvosok esetében - mivel a kiskorúaknak automatikusan jár az ellátás - az egyszeri ellenőrzést követően a fix díjazás nő. Emelkednek a szakmai szorzók, a háziorvosi praxisok fix összegű díját átlagosan 47 százalékkal növelik, és azért is pluszpénzt kap az orvos, ha több szakasszisztenssel dolgozik.

Kertai Aurél, a Budapesti Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának vezetője úgy véli: ez csak a kezdeti lépés, további finanszírozás-növelésre van szükség. Elmondta: havi egy-két alkalommal derül ki a jogviszony ellenőrzésekor, hogy a betegnek nincs érvényes biztosítása. Hozzátette: sokuk ekkorra már rendezte a jogviszonyát, csak az átfutási idő miatt a rendszerben még nem aktiválták.

Az egészségügyi miniszter a múlt héten arról számolt be, hogy a kormány tervei szerint változtatnak a háziorvosok gyógyszerfelírási szabályain. Székely Tamás hozzáfűzte: 53 év a jelenleg dolgozó háziorvosok átlagéletkora, több mint 10 százalékuk nyugdíjasként látja el a betegeket. A kormány éppen ezért plusz támogatást nyújtana azoknak a nyugdíj előtt álló orvosoknak, akik felvesznek egy rezidenst, és később átadják neki a praxisukat. Mintegy 160 több mint egy éve betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, ezek betöltéséhez a kormány kedvezményeket és anyagi támogatást ajánl. Iinforádió, 2008. június 2.)

Erről már írtunk, de akkor még csak a tervezésnél jártunk. De azt mondták, húzzunk bele, hát belehúztunk. Nem szarozunk annyit, mint a reformokkal, két hét elég a pénzosztáshoz. De be kell látnunk, hogy ez is kevés, hiszen a kamara még mindig nem eléggé elégedett. Mis sem, ezért tovább fogunk harcolni. Bevezetjük a hálapénzkiegészítését, azoknak a háziorovosoknak az esetében, akik még kezdők és nem mernek sokat kérni vagy mondjuk nyaralnak. A távlatok végtelenek.

A miniszterelnök szerint Magyarországon közös dolgaink lassan kezdenek jó irányba fordulni, érzékelhetők az elmúlt két év erőfeszítéseinek eredményei. 2008 "a trendek fordulóéve" lehet, mert a gazdaság gyorsuló ütemben kezdett el növekedni, tavaly december óta hónapról-hónapra csökken az infláció. Idén ismét növekednek a jövedelmek, a nyugdíjak és a fogyasztás - jegyezte meg. Gyurcsány szerint "lassan törlesztettük a múlt adósságát, és itt az idő, hogy a holnappal foglalkozzunk". Az a cél, hogy a kormány 2010-ig a szociális biztonság megőrzését ötvözze a gazdasági növekedés ösztönzésével.

A célok közé sorolta az Európai Unió növekedési átlagát két százalékkal meghaladó gazdasági növekedést, azaz, hogy középtávon öt százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Beszélt arról is, hogy érdemi változásokra van szükség az adórendszerben - többre, mint korrekciókra -, de nincs lehetőség a rendszer teljes átalakítására. Azt mondta, csökkenteni kell a munkavégzéshez kötődő, a vállalkozásokat terhelő adókat, az adórendszernek arra kell bátorítania, hogy fehéren foglalkoztassanak, de mindezeknek nem szabad veszélyeztetniük a gazdasági egyensúlyt. Taps fogadta a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint nem támogatja azt, hogy az adórendszer átalakítását összekössék a szociális kiadások megnyirbálásával. (MTI, május 31.)

Újabb hősköltemény született a Bársonyos Reformokról. Nincs is mit hozzáfűzni. Szép az, ami érdek nélkül tetszik.

Június 1-vel előre sorolják a körzeti megbízottakat, azonban ez nem csak arról szól, hogy az érintettek jövedelme 30-40 ezer forinttal nő - mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a Körzeti Megbízottak Országos Konferenciáján. Hozzátette: azért kapnak a körzeti megbízottak többet, mert többet várnak tőlük: azt, hogy mindenre figyeljenek, ami a területükön történik.

"Többet várunk önöktől. Azt várjuk, hogy személyes felelősséget érezzenek azért, hogy azon a területen, ahol önök működnek, pontosan tudják, mi történik, ki készül a szabályok megszegésére, ki segíti őket, kik lehetnek a sértettek, mit lehet-, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne szegjék meg a szabályokat, és mit lehet-, mit kell tenni annak érdekében, hogy a törvény elé lehessen állítani azokat, akik mégis megteszik ezt" - fogalmazott a tárcavezető. (Inforádió, 2008. május 30.)

Az ORFK honlapja szerint 1900 körzeti megbízott van, a bértömegben számított éves kiadás így 1,5 milliárd körül van. A rendőrök nyilván megérdemlik. Meg a pedagógusok. És a masiniszták. Meg a nyugdíjasok. És hogy hívták a 100 napos program idején azt a miniszterelnöki kabinetfőnököt, aki a gigaosztogatást koordinálta?   

Amennyiben a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer helyett az Orbán Viktor által felvázolt, inflációt követő nyugdíjemelés lépne életbe, 2009-ben 2.132 forint lenne a nyugdíjasok havi vesztesége - közölte az MSZP Pest megyei nyugdíjas tagozatának elnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Körösfői László elmondta: a számítások szerint a Gyurcsány-kormány alatt várható emelésnek megfelelően - a 82 ezer forintos átlagnyugdíjat alapul véve - a nyugdíjak 2009-ben összességében 5.084 forinttal, 87 084 forintra emelkednek. Ugyanez az Orbán Viktor által zárt körben elmondottak alapján 2.952 forint lenne, ami 84.952 forintot tesz ki, vagyis 2132 forinttal rövidülnének meg havonta a nyugdíjasok.
A politikus emlékeztetett rá, hogy 1998 és 2002 között a Fidesz-kormány önkényesen megváltoztatta a nyugdíjtörvény szabályait, és 50 milliárddal kisebb nyugdíjemelést hajtott végre, mint a törvény eredeti előírása szerint járt volna. Ezzel minden nyugdíjas zsebéből 19 ezer forintot vett ki a Fidesz. Körösfői László a kiszivárgott Orbán-beszéd kapcsán a pártelnök stílusát bírálva kijelentette: nem lehet európai államférfi, aki "a jelenlegi kormányfőt hülyének és idiótának nevezi". (Népszava, 2008. május 30.)

Több Szabad Nép-idézetre nincs is szükség, mára mindenki kívülről tudja, mit mondott a Nemzet Színésze számos hivatásos véleményvezérnek a színművészeti főiskolán. A bársonyos hírmagyarázat lényegében ugyanúgy reagált jobb- és baloldalon: a nyugdíjasoktól elvenni és az infrastruktúra-fejlesztést leállítani csúnya dolog, Orbán pont ezt / pont nem ezt mondta, tehát egy patás ördög / gáncstalan szent. A liberális és/vagy konzervatív kevesek pedig nem is tudják, hogy most akkor sírni vagy örvendezni kéne az orbáni üzeneten.
Jó hír, hogy Orbán szakítani készül a kádári gazdaságpolitikával (legalábbis azt szeretné, ha a gazdasági elit ezt hinné), de aggasztó, hogy ehhez a legegyszerűbb és legkevésbé hatékony megoldást javasolja. A minden valószínűség szerint következő miniszterelnök először beszél konkrétan arról, hogy jelentős állami kiadás-csökkentésre van szükség, ennek örülhetünk. Az viszont nem jó hír, ha elsősorban az infrastruktúra-fejlesztésen spórolnánk. Egyrészt mert az csak egyszeri kiadáscsökkenést jelentene, másrészt mert gazdaságélénkítő szerepe van, harmadrészt pedig jelentős uniós támogatást kockáztat. Egyetlen felelős kormány sem úszhatja meg viszont, hogy a működési kiadásokon spóroljon, és alanyi jogú helyett rászorultsági alapúvá tegye a szociális támogatásokat. A nyugdíjak befagyasztása szükséges, de nem elégséges lépés, differenciálás nélkül, pedig egyszerű fűnyírózás, ami arra jó, hogy ciklus végén legyen mit újra pénzzel öntözni. A Szíjjártó-Nyakó tengely reakciói azonban megnyugodhatunk: bárki is jön, nincs veszélyben a Bársonyos Reform.

Információk szerint júliustól 8-9 százalékkal nőhet a lakossági földgáz ára, ami egy átlagos 60 négyzetméteres lakás havi gázszámláját nagyjából 1500 forinttal lökheti meg. Idén ez lesz a harmadik emelés, hiszen januártól 5, áprilistól 5,8 százalékkal nőttek a lakossági gázárak, de amire mérget vehetünk, a júliusi sem lesz az utolsó, októberben biztosan további drágulásra számíthatunk. Tény az is, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) júliustól 12,5 százalékos emelésre tett javaslatot a kormánynak, utóbbi azonban – a hírek szerint – kisebb mértékű (8-9 százalékot) fogad el. Ezáltal az elmúlt időszakban legalább 11-13 százalékos „lemaradásba” kerül az amúgy is permanens növekedésben lévő gázár, hiszen áprilisban a MEH által ajánlott 13,2 százalék helyett is „csak” 5,8 százalékkal drágult a gáz.
Ez azt is jelenti, hogy az utolsó publikus adatok szerint 35 milliárd forintra rúgó, a gáz nagykereskedelmét ellátó cég, az E.ON Földgáz Trade felé fennálló adósság tovább növekszik – vázolta a helyzetet Kutas István, a cég kommunikációs vezetője. Ennek pedig súlyos következményei lesznek, hiszen az adósság növekedése a folyamatosan növő gázárakkal párhuzamosan zajlik. Az adósságot az állam halmozta fel azzal, hogy a kormány nem engedte a beszerzési árakhoz igazodó fogyasztói áremelést, amit végül persze mi fogyasztók fizetünk meg. (FigyelőNet, 2008. május 29.)

Bár az elmúlt napokban érkeztek hírek arról, hogy mégsem a bársonyos utat választja a kormány, végül a leghülyébb megoldás körvonalazódik. Lesz is emelés (tehát a Zemberek szomorkodni fognak), meg nem is (ezért brutálisan nő a belső adósság, ami miatt újra szívni fogunk). Tehát miközben gazdasági értelmeben osztogatnak, a fogyasztók ráadásul ezt fosztogatásnak fogják érezni. Szíjjártó Péter már így is megkezdte az érzéketlen áremelőkről szóló áriát, de a piac is beír egy óriási feketepontot Feri ellenőrzőjébe.

Egyösszegű bérkiegészítést kapnak a köztisztviselők és a közalkalmazottak. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tegnapi ülésén a szociális partnerek és a kormány képviselői egyetértettek abban, hogy a vártnál magasabb inflációs szint miatt ki kell egészíteni a közszférában dolgozók keresetét. Eszerint megközelítően 1 százalékos többletbérre lenne szükség a megállapodás betartásához. Egyetértettek a felek abban, hogy minden közszférában dolgozó két ütemben azonos összegű többletjuttatást kapjon. Egyszázalékos emelés esetén minden munkavállaló megközelítően bruttó 25 ezer forint egyszeri kifizetéssel számolhatna.

Felfüggesztette a parlament hétfőn a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény részletes vitáját. A múlt hét végén nagy felháborodást okozott a Magyar Bálint (SZDSZ) és Filló Pál (MSZP) által benyújtott módosító indítvány, amely felhatalmazná a kormányt, hogy határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben a munkáltató közalkalmazotti helyett munkajogviszonyt létesíthetne. „A kormánypárti képviselők belátták, hogy nem lehet szembemenni a szakszervezetekkel, ezért javasolták a részletes vita elhalasztását” – tudtuk meg Filló Páltól. A képviselő a saját nevében vissza is vonta a javaslatot, bár helyesnek tartja a változtatási elképzeléseket. (Vg.hu, 2008.május 28.)

Első bársonytörvény: kapjanak több pénzt, mert reálértéken meg kell őrizni a fizetésüket (az enyémet miért nem?). Második bársonytörvény: nem csökkenhet a létszámuk egy jottányit sem. A 2006 eleji 806 ezerről  sikerült 749 ezerre csökkenteni a köztisztviselők és közalkalmazottak számát. Többnyire úgy, hogy pl. önkormányzati sofőrök, iskolai portások, kórházi patikusok kikerültek a közalkalmazottaknak járó védernyő alól, és lettek, aminek egy normális országban lenniük kell: munkavállalók.  Ennek most véget vetünk, a legfontosabb érték az (állami pénzből élő) ember. A 25 ezer forintos bruttó bér munkáltatói költsége kb. 35 ezer forint, összesen 26 milliárdot kell tehát kicsengetni. Minden hatalmat a dolgozóknak!

Üdvözli a pénztártörvény hatályon kívül helyezését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, de szükségesnek tartja a modellhez kapcsolódó többi jogszabály visszavonását is. A törvény megsemmisítése önmagában nem teremt megfelelő alapot a társadalmi egészségbiztosítás kialakításához, ezért szükség van a több-biztosítós modellhez kapcsolódó valamennyi jogszabály módosítására, illetve visszavonására - közölte Éger István, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ülését levezető elnök.

A testület program-nyilatkozatot is megfogalmazott a társadalmi egészségbiztosítás újjáépítéséről. Lényegesnek tartja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonnali megerősítését, a "biztosítási piac megnyitása" érdekében létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését és egy társadalombiztosítási állandó bizottság létrehozását az Országgyűlésben. A szervezet visszautasítja a szabad demokrata egészségügyi kormányzás eredményeivel büszkélkedő, Az egészségügyi reform két éve címet viselő dokumentum megállapításait. A NEK fölszólítja a tárca vezetését, távolítsa el a dokumentumot a minisztérium honlapjáról, másként az lehet a látszat, hogy egyetért az abban foglalt megállapításokkal.
Az egészségügyi miniszternek újra kell osztania a kapacitásokat, és több, korábban megszüntetett egészségügyi intézmény újraindítását is át kell gondolnia - mondta Pesti Imre. A Fidesz szakpolitikusa a várólistákról azt mondta: az Egészségbiztosítási Felügyelet megállapítása szerint az átlagos várakozási idő egy év. A fideszes politikus közölte, hogy 2006 előtt nem, vagy alig volt várólista. (Magyar Hírlap, 2008. május 23.)

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal Éger István és a Fidesz játékszere, de nem lennék meglepve, ha mostantól törvényeket is írna a bársonyos testület. Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2007-ben 600 eljárást zárt le érdemi döntéssel, ezek közül 190 esetben bírságolt. Tehát a Felügyelet megszüntetése nem a betegek érdeke – inkább azoké, akiket korábban az elégtelen szolgáltatás miatt megbírságolt. Azt sem nehéz kitalálni, mit jelent az OEP működési költségeinek „szükséges szintre” emelése. Változatlan feltételek mellett költsünk többet – amit vagy a költségvetésből vesszük el, vagy járulékot emelünk. A NEK javaslata tehát így néz ki: tegyünk több pénzt az egészségügybe (valahonnan – erre nem tér ki), de szüntessük meg az ellenőrzést annak felhasználása fölött. Hozzunk létre egy újabb parlamenti gittegyletet, valamint egy külön fejlesztési alapot – mert bár az OEP-re többet költünk, de költsünk még egy külön fejlesztési alapra is. A dokumentumokat viszont el kell tüntetni a honlapról, lehetőleg rituálisan, táltos alkalmazásával. Ja, és minden hatalmat a dolgozóknak!

Vezessen be a kormány ösztöndíjrendszert a szakmunkástanulóknak, és biztosítson díjmentességet a munkavállalóknak a munkaügyi perekben – javasolta Filló Pál, az MSZP országos munkás- és érdekképviseleti tagozatának elnöke a tagozat szombati, budapesti értekezletén.

A szocialista politikus szerint szükség lenne arra is, hogy a munkások erkölcsi megbecsülését visszaállítsák. Példaként említette, hogy az elmúlt években munkások alig kerültek a kitüntetettek közé. Megfogalmazása szerint tanulni kell a hibáikból, és vissza kell állítani az évente egyszeri kedvezményes utazási lehetőséget a munkavállalóknak. A szakmunkástanulók ösztöndíjrendszerével kapcsolatban kitért arra, hogy ezt már a következő tanévtől el kellene indítani, teljesítményarányosan a hiányszakmákban. 

A kormányfő egyetértett Filló Pállal, a munkástagozat vezetőjével abban, hogy legalább a hiányszakmákban - példaként a vasas szakmunkásokat említette - differenciáltan, ösztöndíjat kell adni a tanulóknak. Számításai szerint már 15-16 évesen havonta 10-20 ezer forintot kaphatnának a szakmunkásdiákok. (MTI, Hírszerző, 2008. május 24.)

Valóban a munkahelyteremtés az egyik legfontosabb feladat, de ehhez nem eszközöket kell átcsoportosítani, hanem egyszerűen csökkenteni a munkát terhelő adókat. Egy baloldali kormány valóban osztogathat kitüntetéseket az élmunkásoknak, ha kedve tartja, de a munkaadók zsebéből ne osztogasson ingyenutazást. Ez amúgy nem is kis ígéret: ha a 2,3 millió munkavállaló csak tízezer forint kedvezményt kap, akkor is 23 milliárdot kell elvenni valahonnan. Ami az ifjúmunkásokat illeti, legyen csak húszezer hiányszakmában tanuló szakmunkástanuló, akik szeptember és július között 15 ezer forintot kapnak, az is 3 milliárd forintba kerül. A munkaügyi perekben a munkavállók perköltségének kifizetését nem is árazzuk be, ez egyébként a szakszervezetek dolga lenne. Egy kisvállalkozó mikor perelhet díjmentesen egy multit? A jogegyenlőség legalább olyan nehéz, mint a kapitalizmus...

A tehetségek gondozását célzó programokra rendelkezésre állnak a szükséges források: ezek közül a Magyar Géniusz Programra 40 milliárd forintot fordít a kormány - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Felsőoktatás-Tehetség-Bologna 2008 címmel rendezett tanácskozáson.

A kormányfő hangsúlyozta: az elmúlt évekhez képest lényegesen több pénz lesz tehetséggondozásra. Ma ugyanakkor nem ez a legnagyobb kérdés - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: évek óta először fordul elő, hogy az anyagi támogatásról kevésbé kell beszélni, sokkal inkább arról kell szót ejteni, hogy miről is szóljanak ezek a programok.Hatalmas felelősség a tehetséggondozás. Aki ezt a vállalja, olyan felelősséggel tartozik, amelynek hosszú távú elkötelezettségben kell testet öltenie - jelentette ki. Mindenkiben van valamilyen tehetség, nem egyfajta, hanem ezerfajta, és mind az ezret meg kell találni - mutatott rá a kormányfő. (Híradó.hu, 2008. május 23.)

Bársonyos feladványunk: ha ezerfajta tehetségre 40 milliárd forintot szánunk, hány forintot ér egyfajta tehetség? A tehetséggondozás szükséges forrását a világ boldogabbik felén úgy hívják: tandíj.   Minél többet szed be egy egyetem, annál több pénzt tud fordítani a kiemelkedő képességű diákok oktatására, sőt felkutatására. Neki is érdeke ugyanis, hogy minél több tehetséges diák és tanár fémjelezze az egyetemet, - annál  többen jelentkeznek ugyanis, és annál több lesz a tandíjbevétel. Az államnak is van költeni valója, ezt viszont rászolultsági alapú szociális támogatásnak hívják.